T. C. Lang

Ezt olvastam – Kucsora Zsolt: Eclipse

2020. november 24. - T. C. Lang

Nádasi Krisz oldalán figyeltem fel Kucsora Zsoltra, ahol Krisz megosztott egy részletet az általa lektorált Eclipse – Christine, avagy egy autóverseny története című könyvből, ami felkeltette az érdeklődésemet. Habár nem vagyok a tuningolt autók szerelmese, tizenévesen rajongtam a Forma-1-ért, és rábeszéltem a szüleimet, hogy menjünk el Budapestre csak azért, hogy egy közönségtalálkozón találkozhassak Mika Häkkinennel és David Coultharddal. Szóval nem állnak tőlem messze az autósportok, a könyv pedig izgalmasnak tűnt.

eclipse_1.jpg

Háttérben Kucsora Zsolt Mitsubishi Eclipse-e a Totalcar Magazinban

Tovább

Ezt olvastam – Szollár Bence: Frontláz

Szollár Bence nevére a Molyon figyeltem fel, amikor novellájával elnyerte a Merítés díját. Nagy hatással volt rám a története, kíváncsi lettem más műveire is. Így akadtam rá a Frontlázra, amit a szerző jóvoltából lehetőségem nyílt elolvasni. Ismeretlen terepre vetődtem, még soha nem olvastam forgatókönyv jellegű kötetet.

frontlaz_tcl.jpg

Tovább

Interjú Szabó Tamással, a Holdvíz szerzőjével

Nem is olyan rég írtam ajánlót Szabó Tamás Holdvíz című könyvéről, amelynek középpontjában egy testvérek között szövődő szerelem áll, most pedig meginterjúvoltam a szerzőt: bepillantást enged az alkotás fázisaiba, elárulja, miért pont a '90-esben játszódik meghökkentő szerelmi története – azt is, hogy az eddás vagy a depeches tábort gyarapította –, illetve hogyan kerül horoszkóp a regénybe.

tcl_holdviz.jpgKattintsatok a képre a könyvajánlóért!

Tovább

Ezt olvastam – L. J. Wesley: Hetedhét birodalom

hetedhetbirodalom.jpgL. J. Wesley nevével valamelyik Facebook-csoportban találkoztam először, majd a név gazdájával személyesen többször is író-blogger-olvasó találkozó keretében. Az egyik ilyen rendezvényen lecsaptam az Egy űrállomás-takarító naplója című sci-fi paródiájára, amivel bebizonyította, milyen élénk a képzelőereje és milyen jó a humorérzéke.

Mivel a napom csak huszonnégy órából áll, a Hermione-féle időnyerőmről pedig kiderült, hogy nem működik, már csak ritkán vállalok olvasást felkérésre, L. J. Wesley Hetedhét birodalmára azonban nem tudtam nemet mondani. Meg nem is akartam. Egyrészt kíváncsi voltam, hogyan változott az űrbéli kaland papírra vetése óta az író stílusa, másrészt érdekelt, mi történt Hófehérkével, miután hozzáment a herceghez.

Tovább

Ezt olvastam – Szabó Tamás: Holdvíz

Szabó Tamás Holdvíz című regényével a Facebookon találkoztam először: görgettem lefelé a posztokat, és egyszer csak szembejött velem egy gyönyörű borító. Egy kezemen meg tudom számolni, hány borító ejtett rabul, de most ez történt, meg is jegyeztem magamnak a könyv sejtelmes címét. Nem sokkal később a szerző megkeresett, hogy írnék-e a könyvéről. Éreztem valami sorsszerűséget a dologban, nem sokat hezitáltam, mielőtt rábólintottam. Utólag nagyon örülök, hogy elvállaltam ezt a megtisztelő felkérést, ugyanis ha visszautasítom, egy szuper olvasmányról maradok le.

holdviz.jpg

Tovább

Ezt olvastam – Leda D'Rasi: Utolsó kívánság

Tizenhat évesen olvastam el először Margit Sandemo Jéghegyek népe című 47 részes könyvsorozatát, akkor egy életre elbűvöltek a boszorkányos történetek, meg a fantasyk úgy általában.

A Boszorkánydinasztia című sorozat első részét képező Utolsó kívánságra egy boszorkányok jegyében telő író-blogger-olvasó találkozón tettem szert, ahol dedikáltattam is Leda D’Rasival. Nagyon szimpatikus volt az írónő bemutatkozása, írhatnám stílszerűen, hogy igazi boszorkány, de inkább egy végtelenül szimpatikus angyal. :)

utolsokivansag_tcl.jpg

Tovább

Ezt olvastam – Borbíró Klára: Tompa fényű napok

tompafenyunapok.jpgSaláth Barbara neve ismerősen csenghet a blogom követői számára: született egy bejegyzésem a Hallie Nadal néven jegyzett Álnok érdek-sorozatának két részéről, levett a lábamról a fordulatos, humoros történeteivel. A Tompa fényű napok című családregénye bejutott a Twister kiadó [bekezdés]-programjának shortlistjére 2018-ban, végül az EZ-Könyv gondozásában jelent meg Borbíró Klára név alatt. Régóta szemeztem már ezzel a kötettel, de mivel tudtam, hogy az alapkonfliktus az egyik szülő halála köré épül, eddig halogattam az elolvasását, még nem hegedt be a sebem… Attól tartottam, hogy a könyv a gyászfolyamatra, a lelki történésekre fókuszál, és az írónő a szereplőket és az olvasókat is alaposan megkínozza. Sikerült könnyeket csalnia a szemembe, de nem volt helyes az előfeltevésem, a cselekmény ennél sokrétűbb.

Tovább

“Az írás maga az élet.” – Interjú Kocsis Nagy Noémivel

Aki régóta követ, az találkozhatott már a blogomon Kocsis Nagy Noémi nevével: 2016-ban készítettem vele interjút. Nemrég megjelent új könyve, A kínai rejtély kapcsán faggattam őt ismét az elmúlt évekről, írásról, nehézségekről, könyvfesztiválról, a keleti kultúráról és a jövőbeni terveiről.

TCL: Négy éve készítettem veled interjút. Mesélj, mi történt veled azóta?

KNN: Kedves Tünde, köszönöm a lehetőséget ismét. Mi történt velem azóta? Hát ez egy érdekes kérdés-ahogy a legtöbb interjú alany fogalmaz a rádióban, ha hirtelen nem tudja a választ. Nagyon sok minden, de mintha álmodtam volna az egészet.

Tovább
süti beállítások módosítása