Ezt olvastam - Felhőhegyi Balázs: A Szfinx hét kapuja

2018. május 04. - T. C. Lang

Tavaly júliusban vettem részt először az Imádom a könyveket csapata által szervezett ÍBO-n, azaz író-blogger-olvasó találkozón. Úgy megörültem a sok ismeretlen ismerősnek, akikkel addig csupán interneten keresztül tartottam a kapcsolatot, és akikkel végre lehetőségem nyílt személyesen találkozni, hogy az ellátogató írók más részével egyetlen szót sem tudtam szót váltani. Utóbbi csoportba tartozik Felhőhegyi Balázs is, akinek A Szfinx hét kapuja című könyvéből felolvasott részlet már akkor megmozgatta a fantáziámat. Így hangzott:

„– Tudnod kell, Nathel, hogy a természetben minden kiegyenlítődik. Ez azt jelenti, hogy amint elhangzik a kívánságod, teljesül is. És amikor tejesül, kedves fiam, abban a pillanatban, igen, szinte azonnal, beteljesedik a legnagyobb félelmed is.”

Az idézet sokáig visszhangzott a fülemben, elhangzása után percekig bámultam magam elé. Azon töprengtem, hogy mit kívánt végül Nathel.

Balázs és az Olvass hazait! bloggere, Ilona, volt olyan jó fej, hogy indított egy utazókönyvet a Molyon – nekem is ezáltal nyílt lehetőségem megismerni a teljes történetet. Bevallom, ritkán iktatok be spirituális olvasmányt, de valami okból kifolyólag úgy éreztem, hogy ezt a könyvet el kell olvasnom.

szfinx_tcl.jpg

Tovább

Ezt olvastam - Nádasi Krisz: Hogyan írjunk könyvet?

Először arra gondoltam, hogy dobok a „Hogyan írjunk könyvet?” című kötetre öt csillagot Molyon, és annyit írok értékelésként, hogy ez az a könyv, amit mindenkinek el kell olvasnia, függetlenül attól, hogy csupán házi dolgozatot ír, vagy újságcikken, szakkönyvön, esetleg regényen dolgozik, netán blogot vezet. De ennél nagyobb figyelmet érdemel.

Krisz kilenc fejezeten keresztül ismerteti az írás fortélyait. Hiszi, hogy az írás tanulható, a megszerzett tudás tovább fejleszthető.

knw1.jpg

Tovább

Ezt olvastam - Sienna Cole: Lefelé a folyón

Találkoztatok már olyan könyvvel, amelynek az olvasása közben úgy éreztétek, hogy a gyomrotok lapról lapra haladva zsugorodik, mégis muszáj falni a sorait, a gondolataitok folyton a cselekményen kattogtak, és a karakterek befurakodtak az álmotokba éjszaka? Én pont ezt éltem át a Lefelé a folyón című regény olvasásakor.

T. C. Lang (@tclang.szerzo) által megosztott bejegyzés,

Tovább

Ezt olvastam - Krencz Nóra: A hófehér másvilág

A kilencedik író-blogger-olvasó találkozó tombolahúzásán nyertem meg Krencz Nóra (a vele készült rendhagyó interjúmat ide kattintva olvashatjátok) A hófehér másvilág című könyvét, amely a Megszámlálhatatlan-sorozat második kötete, és mivel az írónő is részt vett a rendezvényen, rögtön dedikáltattam is vele a frissen megszerzett példányomat. Mindenképpen szert akartam tenni a második kötetre, mert a sorozat első része, A hordozó is tetszett, amelyben Nóra egyedi módon közelíti meg a halhatatlanságot.

T. C. Lang (@tclang.szerzo) által megosztott bejegyzés,

Tovább

Ezt olvastam - J. K. Smith: Szerelem hirdetésre

Már nyár óta ácsingóztam J. K. Smith első könyve után (ami pont a születésnapomon jelent meg), végül decemberben egy csere keretében jutottam hozzá. Ezúton is köszönöm az írónőnek!

T. C. Lang (@tclang.szerzo) által megosztott bejegyzés,

Tovább

Kalandok a fantázián innen és túl

Hármas író-olvasó találkozó Székesfehérváron

Szerettek olvasni? Kedvelitek a fantasyket, a meséket és a kalandregényeket? Szívesen megismernétek néhány hazai szerzőt?

Ha igen, akkor érdemes ellátogatnotok február 20-án 18 órakor a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermébe!

Három író, három különböző műfaj, de van valami, ami összeköt bennünket: a FANTÁZIA!

konyvbemutatoszfv.jpg

Tovább

Ezt olvastam - Hallie Nadal: Álnok érdek 1-2.

Saláth Barbara neve nem csengett ismeretlenül számomra, amikor kezembe vettem az Álnok érdek-sorozatot, amit Hallie Nadal néven jegyez: olvastam már az Egy őrült történetet, amelynek társszerzője volt, illetve több novelláját is. Az egyik ilyen novella (Mitől ember? – Holnap Magazin pályázatának harmadik helyezettje) alapötletéből született a krimisorozat.

Tovább

Ezt olvastam - Tina Markus: Pircsi és a zombizűr

A saját fiamon tapasztalom, hogy egyre nehezebb olvasásra ösztökélni a kiskamaszokat. Nem végeztem reprezentatív felmérést, de a beszélgetéseinkből azt szűrtem le, hogy a gyerekek a klasszikus meséket idejétmúltnak, „uncsinak”, a nyelvezetüket (többek között a ma már nem használt eszközök miatt) nehézkesnek találják, és a szegény legénnyel szemben szívesebben olvasnak olyan főhősről, akivel könnyen azonosulni tudnak. Ugyanakkor nem gondolom, hogy hátat kéne fordítani a klasszikusoknak. Tina Markus Pircsi és a zombizűr című könyvében eredeti módon ötvözte gyermekkorunk kedvenc esti meséit a modern történetekkel, hidat emelve a köztük tátongó szakadék fölé.

pircsi.jpg

Tovább

Élménybeszámoló a tizedik író-blogger-olvasó találkozóról

Amelyen kiemelt szerzőként vettem részt

Ha a körülmények engedik, szívesen veszek részt különböző könyves rendezvényeken, és többször is volt alkalmam élvezni az író-blogger-olvasó találkozók hangulatát.

2017 júliusában látogattam el először ÍBO-ra, ahol Garami Gábor varázsolta hangszínessé az eseményt, azaz felolvasott a jelenlévő szerzők műveiből. Fantasztikus élmény volt, hogy az ő tolmácsolásában hallhattam egy részletet abból a történetből, amelyet papírra vetettem. Az összejövetelről Nagy találkozások napja címmel született egy blogbejegyzésem is.

A szeptemberi program varázslatos volt, méghozzá szó szerint, ugyanis a boszorkányok, boszorkányos történetek köré szerveződött. Tölgyesi Lívia (Bükki bűbájosok) és Leda D'Rasi (Utolsó kívánság, Lidércfény) fantáziavilágába pillanthattak be a résztvevők. Decemberben pedig Bezerédi Zoltán színművész adta át a Bezerédj-díjat Juhász Tibor költőnek, akinek munkásságából ízelítőt kaptunk, majd kötetlen beszélgetés következett.

nr10ibo0.jpg

Annie, az IK csapat egyik alapítótagja, felkért, hogy a januári rendezvényen, ami a fantasy jegyében telik, legyek a kiemelt szerző, én pedig örömmel vállaltam ezt a megtisztelő feladatot. Meghívtam Bogár Erikát, a Tullia meséi – Őrző című regény szerzőjét, hogy legyen a vendégem.

nr10ibo1.jpg

Nem vagyok egy sarokban ülő, csendes habitusú nőszemély, sokszor akkor is locsogok, amikor nem kéne, de ha több mint fél tucat ember előtt kell beszélnem, akkor elönt a pánik. Kevés dolog tölt el ilyen rettegéssel, talán csak a pókok. Na, jó, ők inkább iszonyattal. Szóval félek, hogy nem leszek képes összehozni egy épkézláb mondatot sem, ha mégis, akkor az orbitális baromság lesz, vagy a nyelvem összecsavarodik közben, esetleg köhögőroham tör majd rám, netán elered az orrom vére, vagy rám zuhan egy műhold, beüt a zombiapokalipszis, meg ilyesmik. Élőszóban elszáll az a magabiztosság, amit a billentyűzet ad nekem, nem tudok backspace-t ütni, ami kicsúszik a számon, azt már nem lehet kitörölni, nem lehet csiszolni rajta utólag.

Szeretek mindenre precízen felkészülni, viszont megbeszéltük Annie-vel, hogy a beszélgetés spontán fog zajlani, nem egyeztettük előtte a kérdéseket és a válaszokat. Épp ezért hatalmas drukk volt bennem. Aki jó megfigyelő, észreveheti a fényképeken a kezemben lévő súgókártyát, amire – "biztos, ami biztos" és "az agyam néha olyan mit a szita" alapon – összeírtam néhány kérdést, amit Erikának szándékoztam feltenni. Szorongattam is a papírost rendesen, hogy erőt merítsek belőle, de arra nem volt szükség, hogy rendeltetésszerűen használjam.

nr10ibo2.jpg

Kattints a teljes galériáért

A menetrend ezúttal is a megszokottak szerint alakult: először a megjelent szerzők, bloggerek mutatkoztak be, ki rövidebben, ki hosszabban, majd belecsaptunk a lecsóba.

Először Bogár Erika olvasott fel A Lámpás nyomában cím misztikus-romantikus kalandregényemből, majd Annie faggatott. Elárultam néhány érdekességet a könyvről, például hogy az én világomban az apokalipszis negyedik lovasa nem éhínség, nem Ádám az első ember, és a Lilithről szóló legendákat is újragondoltam. Meséltem arról, milyen hibákat követtem el a regény első kiadásakor, miben más a második, kik segítettek annak megszületésében, miért használok írói álnevet, és még sok másról.

Utána én olvastam fel Bogár Erika Tullia meséi – Őrző című, ősmagyar alapokon nyugvó fantasyjéből. A nyelvem összecsavarodott, az e-könyv olvasóm megviccelt, és még pofát is vágtam, amit megörökített a kamera – aminek a memóriakártyája megtelt felolvasás közben, így nem sikerült az egészet rögzíteni. Ez olyan jellemző rám, de mit tegyek, ilyen az én formám. :) Legalább elmaradt a zombiapokalipszis, és műhold sem vágódott belém.

Erika a kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy nagyjából harminc éve ír, mesélt Tulliáról, eddigi megjelenéseiről, könyves tapasztalatairól, elárulta, hogy trash-metált hallgat írás közben (így már értem, hogy miért nyírja ki a karaktereit – a dinamikus zene bizonyára magával sodorja :)), és hogy milyen jó dolog gonosz karaktert írni.

És tudjátok, hogy mi volt a legjobb? Hogy a közönség sem csendben ült. És most nem arra gondolok, hogy valaki ittasan hőbörög a nézőtéren, hanem arra, hogy csak úgy záporoztak a kérdések, valóban interaktív találkozó volt. Minden résztvevőnek köszönöm ezt a felejthetetlen élményt!

Programajánló (a részletekért kattintsatok a képre):

konyvbemutatoszfv.jpg

*

Szeretitek a kalandot, a romantikát? És az angyalokat? Kíváncsiak vagytok, milyen a pokol?
Ha minden kérdésre igen a válaszotok, akkor ajánlom figyelmetekbe az A Lámpás nyomában című könyvet. További információkért, érdekességekért kattintsatok ide.

Érdekelnek benneteket a DIY dolgok? Akkor ezeket a bejegyzéseimet szeretném a figyelmetekbe ajánlani!

Itt találjátok a könyves beszámolóimat, itt pedig az interjúimat.

Olvasásra fel!

Iratkozzatok fel a hírlevélre, hogy értesüljetek a friss hírekről, DIY ötletekről és akciókról!

Feliratkozom

Ezt olvastam - Tölgyesi Lívia: Bükki bűbájosok

A szeptemberi író-blogger-olvasó találkozón (amikor is a boszorkányos történetek kapták a főszerepet) ismertem meg Tölgyesi Líviát, aki egy bűbájos, életvidám nő. Annie – az Imádom a könyveket csapatának alapító tagja, az ÍBO egyik szervezője – kért fel hogy bloggerként olvassam el a Bükki bűbájosokat, én pedig kapva kaptam az alkalmon, kíváncsi voltam rá. Nagy elánnal vetettem bele magamat az olvasásba.

bukkibubajosok.jpg

Tovább