Interjúhétfő - Vendégszerző: Ekker Éva

2016. július 04. - T. C. Lang

Emlékezhettek rá, hogy nem is olyan régen Ekker Éva Sarki tűz című érdekfeszítő sci-fi novelláskötetét "végeztem ki", és osztottam meg veletek a benyomásomat róla (ha még nem olvastátok, pótoljátok). Ezúttal őt faggattam a könyv születéséről, valamint arról, hogyan jutott el a "kockás regényektől" a könyvkiadásig.

ekker_eva.jpgEkker Éva

TCL: Már korán elkezdtél érdeklődni az írás iránt; tombolt a "kockás regény" láz. Legyél szíves, mesélj róla!

EÉ: Az íráshoz viszonylag korán megjött a kedvem, még az általános iskolában, 13-14 évesen. A dolog akkor kezdődött, mikor egyik osztálytársnőm a nagyszünetben azzal állt elénk, hogy írt egy regényt. Kockás füzetbe, jórészt matek órán. Természetesen mindenki azonnal el akarta olvasni. És, ezzel megindult a lavina. Az osztály összes leánytanulója belevetette magát a körmölésbe, és sorra születtek a hasonló alkotások, amiket aztán csereberéltünk egymás közt. Így jött létre köztünk a pöttyös és csíkos könyvek után a „kockás regény” fogalma. Később szétszóródtunk különböző középiskolákba, de én ott is folytattam az írást, a magam kedvére, mint ahogy később az egyetemen is, szintén kockás, de már spirálfüzetbe. Ezeket a műveimet nem jelentettem meg sehol, első kiadott könyvem, a Sarki tűz jóval később - Wordben - keletkezett.

TCL: Megvannak még ezek a korai írásaid? Tervezed esetleg, hogy kicsit leporolva, felfrissítve publikálod őket?

EÉ: A „kockás regények” természetesen főként diákszerelmekről, fiúkról, barátnőkről és az iskolai életről szóltak, ezért, bár meglehetősen egy kaptafára mentek, nekünk, tinilányként tökéletesen megfeleltek. Mai szemmel azonban nem mondanám őket értékelhető írásműnek. Azok a kockás füzetek is rég elkeveredtek valahova. Később nem írtam sokat - csupán két, vagy három regényt -, viszont elég hosszú ideig bajlódtam velük, mert szerettem volna minél teljesebben kifejezni magam bennük. Mikor az első elkészült, újraolvasva nem igazán voltam megelégedve vele. Elkezdtem javítgatni, átírni, ettől viszont csak egyre rosszabb lett. Végül rájöttem, hogy ez teljesen felesleges, mert máshol van a kutya elásva. A regényben gyakorlatilag kiírtam magamból életem azon szakaszának érzelmi és gondolati világát, de közben tovább is léptem. Ezt azonban az adott alkotás keretei között már nem voltam képes kifejezésre juttatni, ezért toldozgatás-foltozgatás helyett inkább nekiláttam a következőnek. Ámde azzal is ugyanúgy jártam. A Sarki tűz az első olyan könyvem, ami kiállta az idő próbáját, amivel a mai napig is képes vagyok azonosulni. Ezért nem tervezem a régi szárnypróbálgatásaim leporolását.

TCL: Történeteid változatosak, keverednek bennük a műfajok, de talán a sci-fibe lehetne legjobban besorolni őket. Magad is nagy rajongója vagy a műfajnak?

EÉ: Igen, nagyon szeretem a sci-fiket (is), főleg azokat, amelyek az én novelláimhoz hasonlóan gondolatébresztőek. A filmek közül kedvencem a Mátrix, de szívesen megnézem akár a Csillagok háborúját is.

TCL: A Sarki tűz című novelláskötetben szereplő történeteid változatos helyszíneken játszódnak, például az Északi-sarkon. Jártál ezeken a helyeken, vagy csak a képzeleted repített oda?

EÉ: Személyes utazási élményeim sajnos kimerülnek Európa pár országának megtekintésében. Az egzotikus helyeket csupán elképzelem, elsősorban fényképek alapján. Ennyi azonban elég is, hiszen a novellák helyszínei teljes pontossággal nem körülhatárolhatók, ezért csak a tájegységek általános jellemzőire utalok.

TCL: Hogyan emlékszel vissza a könyv megszületésének körülményeire?

EÉ: Pár éve kórházba kerültem, így a kényszerpihenő alatt lehetőségem nyílt rá, hogy ismét foglalkozzam régi szenvedélyemmel, az írással. Igazából ekkor tudatosult bennem, hogy milyen sok téma gyűlt össze a fejemben az idők során. Miután szabadjára engedtem a fantáziámat, ezek, szinte észrevétlenül egy-egy elbeszélés keretében bontakoztak ki bennem, amiket aztán egymás után papírra vetettem.

TCL: Szembesültél nehézségekkel írás közben?

EÉ: Mondanivalónak nem vagyok híján, és általában a történetek is gyorsan összeállnak bennem, amiket hamar le is jegyzek. Ám ekkor következik a leghosszabb, és legkevésbé élvezetes munka, azaz a nyers változat kész művé faragása. Különösen nehéz ez akkor, mikor a fejemben már ott „dörömböl” a következő novella.

TCL: Hogy képzeljünk el téged, miközben alkotsz: teljes nyugalomra és csendre van szükséged, esetleg bárhol és bármikor képes vagy engedni a múzsa csókjának?

EÉ: A múzsa csókja a legkülönfélébb közegekben is utolérhet, egy gondolat, egy ötlet, egy fordulat a cselekményben bárhol eszembe juthat, talán még jobban is, ha külső impulzusok érnek. Ám, mikor leülök a számítógép elé, és írok, akkor teljes csendre és nyugalomra van szükségem, mert képtelen vagyok többfelé figyelni, minden külső behatás zavar az összpontosításban. Közben-közben viszont, ha elakadok, muszáj kicsit megszakítanom a munkát, és lehet, hogy csak pár percig, de mást kell csinálnom. Ez többnyire segít a folytatásban.

TCL: Teljesen a fantáziádra hagyatkozol írás során, vagy tükrözik a történeteid a saját világképedet és nézeteidet? Itt kiemelném például az időutazást, amit elég egyedi módon közelítettél meg Az időgép című novelládban.

sarki_tuz_elolap.jpg

EÉ: Maguk a történetek pusztán a fantázia szülöttei, de a mögöttük rejlő gondolatok teljes egészében tükrözik a világképemet. Nem akarom senkire ráerőltetni a nézeteimet, de én magam hiszek benne, hogy létezik egy nálunk felmérhetetlenül magasabb szintű létforma, nevezzük Istennek, aki olyasmikre képes, amiket a mi emberi tudatunk talán fel sem bír fogni. Ennek okán a Világegyetemnek lehetnek olyan működési elvei, amelyek látszólag teljesen ellentmondanak a józan eszünknek. Ezért, ha meg akarjuk érteni őket, akkor teljesen újszerű módon kell közelítenünk hozzájuk. Ebben segíthetnek a több ezer éves vallási tanok, csak azokat is a korunk társadalmi és technikai szintjének megfelelő logika alapján kell értelmeznünk.

TCL: Végzel kutatómunkát, mielőtt belefogsz egy műbe?

EÉ: Nem igazán, mivel az elbeszéléseim kitaláltak, nincs is igazán szükség erre. Írás közben azért néha felmerülnek bennem kérdések, amik apróságnak tűnnek, de mivel nem akarok nyilvánvaló butaságokat leírni, inkább utánuk nézek. Például mennyire volt elterjedt egy adott korban a tükör, milyen a növényzet a dzsungelben, milyen kémiai reakciók végterméke a bölcsek köve az alkimisták szerint, és hasonlók. Remélem, ez által sikerült kiküszöbölnöm, hogy a könyvemben jelentősebb tévedések forduljanak elő.

TCL: Van olyan személy, akinek a rád tett benyomása tükröződik a műveidben?

EÉ: Konkrét személy nincs, de a figuráim egyes jellemvonásait azokból az embertípusokból merítem, akikkel az életben is találkoztam.

TCL: Jogászként bizonyára számos érdekes helyzettel, üggyel találkoztál. Nem ihlettek meg ezek az esetek?

EÉ: Egy az egyben nem. Még az a novella sem valós eseményeken alapul, ami kifejezetten jogászi környezetben játszódik (Jin-jang), hiszen soha nem voltam büntető bíró, de még csak nem is foglalkoztam behatóbban a büntetőjoggal. Közvetetten viszont biztos beleépülnek az elbeszéléseimbe a jogászi munkám során szerzett tapasztalataim.

TCL: Mi a véleményed a könyvkiadás jelenlegi helyzetéről?

EÉ: Mivel ez az első könyvem, nem könnyű véleményt mondani. Saját benyomásaim mellett ezért túlnyomórészt az írótársaimtól hallottakra támaszkodom. Ezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy Magyarországon a jelenlegi rendszerben egyáltalán nem biztos, hogy a kiadók csak jó könyveket adnak ki, illetve nem biztos, hogy kiadják a jó könyveket. Elutasításuk lehet teljesen helyénvaló, hiszen bizonyára nagyon sok fércművel találkoznak, ám az is könnyen előfordulhat, hogy egészen más okokból nem foglalkoznak egy-egy kézirattal. Sokaknak meggyőződése, hogy a magyarországi kiadóknál kellő kapcsolatok, ismeretség, esetleg egyéb szolgáltatások hiányában egy kezdő író labdába sem rúghat. Amellett hiányzik a kellő kockázatvállalás is, ha egy könyv eltér a megszokottól, nem merik felvállalni a kiadást. Igaz, ez mindenhol a világon előfordul, számos későbbi világsikert lehetne felhozni példaként. Viszont a nagyobb országokban több a kiadó, így nagyobb az esély rá, hogy valamelyik végül mégis „ráharap” a műre. Magyarországon továbbá komoly gondot okoz a kiadóknál fellépő tőkehiány. Az új, ismeretlen szerzőket gyakran eleve mellőzik, mert nincs pénzük rá, hogy bevezessék őket az amúgy is rendkívül összeszűkült könyvpiacra.

TCL: Miért döntöttél a magánkiadás mellett?

EÉ: A fentiekben már rávilágítottam, hogy mik azok az okok, amik miatt az íróknak gyakran csak a magánkiadás marad. Sokan vannak azonban olyanok is, akik az elmondottak miatt nem hajlandók lefutni az eleve feleslegesnek ítélt köröket, hanem rögtön a magánkiadást választják.

TCL: Sokan idegenkednek az e-könyvektől. Te hogy viszonyulsz hozzájuk? Melyiket választanád inkább: az elektronikus vagy a papírkönyvet?

EÉ: Én mindkettőt szívesen olvasom. Mivel a saját könyvemet is számítógépen írtam, illetve olvastam, nem okoz problémát, ha másokéval is hasonló formában találkozom. De az a tapasztalatom, hogy az átlagos olvasók inkább a nyomtatott köteteket kedvelik.

TCL: Érdeklődsz más művészeti ág iránt is?

EÉ: Olyan szempontból igen, hogy szeretem a filmeket, a zenét, a színházat, és még sorolhatnám, de arra nem érzek késztetést, hogy alkotóként más művészeti ágba is belekóstoljak.

TCL: Mik a terveid a jövőre nézve?

EÉ: Szeretnék még írni, nagy vonalakban vannak is elképzeléseim, de azok most inkább a regény felé mutatnak.

TCL: Milyen jó tanácsokkal látnád el azokat, akik maguk is az írással kacérkodnak?

EÉ: Csak akkor vágjanak bele, ha nagyon erős az elhivatottságuk és hatalmas a lelkierejük. Ez esetben viszont ne adják fel.

TCL: Köszönöm a beszélgetést, és várom a regényed megjelenését!

Ekker Éva Sarki tűz című novelláskötete megvásárolható a nyomtatott és elektronikus változatban a kiadó webshopjában és e-formátumban a Bookline-on.

Ha tetszett az interjú, ne felejtsetek el rákattintani a "tetszik" gombra, osszátok meg ismerőseitekkel, és kövessetek!

Ne maradjatok le az interjúsorozat többi részéről, melyeket ide kattintva érhettek el!

Érdekelnek benneteket a DIY dolgok? Akkor ezeket a bejegyzéseimet is szeretném a figyelmetekbe ajánlani!

Nem tudjátok mit olvassatok? Segítek!

Iratkozzatok fel a hírlevélre, hogy értesüljetek a friss hírekről, DIY ötletekről és akciókról!

Feliratkozom

Mentés

Mentés

Mentés

A bejegyzés trackback címe:

https://tclang.blog.hu/api/trackback/id/tr768856674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.