Interjúhétfő - Vendégszerző: Egri Zsanna

2016. augusztus 08. - T. C. Lang

Ma a romantikus kalandregények rajongóinak szeretnék kedveskedni egy interjúval. Pár hete jelent meg Egri Zsanna Meghívó nászútra című könyvének bővített kiadása, ez alkalomból faggattam a szerzőt. Most megtudhatjátok azt is, hogy a történeteiben szereplő kalandok közül melyiket élné át maga is, illetve melyiket hagyná ki. Kalandra fel!

egri_zsanna1.jpgEgri Zsanna

TCL: Noha nem készültél írónak, fiatal lányként már megcsapott az írás szele: verseket költöttél, azonban ezek egy idő után elmaradtak. Mi az oka?

EZs: Mondhatnám, hogy elmúlt a szerelem, de sajnos elég prózai oka volt. Édesanyám halálos beteg lett, és őt kellett ápolnom, nem volt kedvem verselgetni. Később pedig már nem jött ihlet versíráshoz.

TCL: Azért nem szakadtál el teljesen az írástól: amikor a lányod kicsi volt, belekóstoltál a mese műfajába. Annak idején nem gondolkodtál azon, hogy a saját gyermekeden kívül másokkal is megoszd ezeket a történeteket?

EZs: A férjem szorgalmazta, de nekem nem voltak ilyen ambícióim. Ráadásul már akkor is ronda volt a kézírásom, és számítógépem még nem volt.

TCL: Később újságot szerkesztettél, végül felnőtt lányod unszolására beneveztél egy pályázatra, amit meg is nyertél - ez ösztönzött regényírásra. Hat éve fogtál bele Az Ördög lányába - ez az első, ám nem ez jelent meg először. Mikorra tervezed a megjelenését?

EZs: Az Ördög lánya eljutott az utolsó fázisba, még némi javítanivalóm van rajta, és a legnehezebb, kiadót találni. Remélem, karácsony előtt megjelenhet.

TCL: Mit lehet tudni a történetről?

EZs: Nagyobb részben egy felvilágosult arab országban játszódik. Ománban nincs kötelezően előírt ruházat a nőknek, ugyanúgy járnak iskolába, dolgoznak, mint a férfiak. Ebbe a világba csöppen bele a magyar kisváros maffiafőnökének elkényeztetett leánya. Szilvia egy rosszakarója lévén hamar egy gazdag sejk jachtján találja magát, ahonnan egyenesen egy beduin táborba vezet az útja. A gyökeresen megváltozott életű lánynak vissza kell térnie Magyarországra, ahol nemcsak a kisváros bűnözői, hanem szerelem is vár rá.
A második részben, több mint húsz év után előkerül az egykori arab sejk, aki szemet vett Szilvia gyermekeire. Az asszony nekivág, hogy kiszabadítsa az elrabolt családját…
A leírtak ellenére nem krimiről van szó, bár vannak benne krimi jellegű szálak, továbbra is romantikus kalandregény a kategória.

TCL: Hogyan emlékszel vissza az első megjelent regényed kiadásának körülményeire? Nem a Publio az első kiadó, amelyikkel leszerződtél… Milyenek a tapasztalataid?

EZs: Az első könyvemet valójában a Publio adta ki, de akkor már volt egy szerződésem egy másik kiadóval. Ők, pusztán egy novellámat adták ki, aránytalanul drágán. Sajnos olyan szerződést írattak velem alá, amely öt évre lekötött, de egyetlen könyvem sem adták ki. A probléma nemcsak a kiadóval volt, hanem az én szakmai tudásommal is. Akkor nagyon jó lett volna, ha lett volna olyan korrekt a kiadó, hogy tájékoztat a hibáimról, de ez nem történt meg. Kicsit belefáradtam, hogy többszöri átíratás után sem kaptam pontos választ a javítandó részekre, csak általánosságokat. Végül már nem is küldtem be az újabb írásaimat.

TCL: Történeteid egzotikus helyszíneken játszódnak, ám te magad csupán a képzeleted szárnyán jártál ezeken a helyeken. Viszont alapos kutatómunka előzte meg bemutatásukat. Kérlek, mesélj erről a folyamatról!

EZs: Nagyon sok időbe, akár fél évbe is beletelik az előkészület, míg magát a könyvet egy hónap alatt megírom. Természetesen, ha már ismert helyszínről írok, sokkal kevesebb. A férjem nagyon sokat segített, rengeteg háttéranyagot szállított nekem, de most már kénytelen vagyok magam gyűjtögetni. A Google a barátom, így nagyon sok anyagot onnan szerzek, illetve időnként szakkönyveket is átlapozok. Rengeteg útleírást, tanulmányt olvasok, YouTube és más filmeket nézek végig.

TCL: Honnan a vonzalmad Mexikó, Afrika, illetve az arab kultúra iránt?

EZs: Legelőször arab területen játszódó könyveket írtam. Valószínűleg, mint annyi kislányt, engem is megfertőzött gyerekkoromban Az Ezeregyéjszaka meséi. Ám, amikor elkezdtem a könyvemhez anyagot gyűjteni, igen sok érdekes dologra bukkantam. Például meglepően bölcs dolgok vannak a Koránban, amelyet igen sokan félremagyaráznak. Nem vagyok vallásos, de megérintettek bizonyos részei.
Afrika iránti érdeklődésem szintén a gyermekkoromra vezethető vissza. Szeretem az állatokat, persze vannak olyanok, amiket csak messziről.
A mexikói kultúra iránt szintén az anyaggyűjtés hozta meg a kedvemet. Az ottani halállal kapcsolatos felfogás megérintett. „A mexikói ember pertuban van a halállal.”  „A halál édes is lehet.”
Úgy összességében nincs olyan kiemelt ország vagy kultúra, amihez nagyon kötődnék (kivéve a magyart). Egyszerűen sok minden érdekel, és mivel igen csekély a valószínűsége annak, hogy ezekre a helyekre eljutok, a képzeletem szárnyán kelek útra. És mivel nem szeretek egyedül utazni, viszem az olvasóimat is. :)

TCL: A távoli helyszínek ellenére majd' minden könyvednek van magyar vonatkozása. Miért tartod fontosnak, hogy legyen magyar kötődése a történeteidnek?

EZs: Egyszerű. Magyar vagyok, és már nagyon unom, hogy divat lett külföldi névvel, külföldi szereplőkkel írni. Kivétel nálam is van: az Ofélia című könyvem. Ofélia egy mexikói prostituált, és nem akart magyarokkal ismerkedni. Vicc nélkül: az Elveszve Mexikóban könyvem folytatása, és abba a sztoriba nem fért bele a magyar kapcsolat. Az már nagyon erőltetett lett volna.

TCL: Magad készíted a könyveidhez a YouTube-videókat, vagy van segítséged?

EZs: Teljesen önellátó vagyok. Sok mindent tanultam autodidakta módon, és a videók szerkesztése is így „ragadt” rám. Bár sosem gondoltam volna, hogy ilyesmire is képes vagyok. Régen csak tátottam a számat, amikor a férjem Photoshopot használt, nekem meg egy programletöltés is gond volt. Ma már természetesen használom a Photoshopot, többségében azzal szerkesztem a borítóimat is. A videószerkesztéshez többfajta programot használok. Elég sok időmet elveszi egy néhány perces videó összeállítása, elsősorban a szabadon felhasználható anyag begyűjtése miatt. De szeretem csinálni, megnyugtat, kikapcsol.

egri_zsanna2.jpg

TCL: Fél tucat könyvvel a hátad mögött sem szálltál el; vallod, hogy egy írónak mindig tanulnia, fejlődnie kell. Nálad ez miben nyilvánul meg? Hogyan fejleszted az írói készségeidet?

EZs: Azt szoktam mondani: egy jó bétázó, kincs. Én is találtam ilyet, és ezért hálás vagyok. Tőlük sokat tanulok. Csak nehéz megtalálni az igazit. :)
A közösen írt Egy őrült történet során is sokat tanultam a többiektől. Azon kívül, hogy jelezték a hibáimat, láttam azt is, ők miképpen írnak. Szerintem már csak ezért is megérte. :)
Természetesen olvasok írástechnikai témájú írásokat, blogokat is. Ami szerintem a legfontosabb, hogy megismerjük a hibáinkat, utána már egyszerű a dolog…

TCL: A romantikus kalandregényekben mozogsz igazán otthonosan. Romantikus léleknek tartod magad? Netán egy kalandor veszett el benned valahol mélyen, és a történeteid által próbál feltörni?

EZs: Valóban romantikust írok, de nem mindig volt így. Kezdetben inkább drámai hangulatú írásaim voltak. Egyszer odaadtam egy ilyet az egyik ismerősömnek, aki, miután elolvasta, sírva fakadt. Akkor eldöntöttem, az én írásaimon senki nem fog sírni! Azt akarom, hogy szórakoztassa, a hétköznapokból mozdítsa ki az olvasóimat!
Valószínűleg romantikus lélek vagyok, de nem az a sírós-rívós fajta. Két lábbal állok a földön (amelyek elég rozogák :)).
A kalandor biztos bennem van, de csak egy igen gazdag ember tudná kihozni belőlem. Még keresem azt, aki erre vállalkozik. :)

TCL: Van olyan, a könyveid valamelyikében szereplő kaland, amelyet magad is szívesen átélnél, illetve olyan, amit mindenképpen elkerülnél?

EZs: A Meghívó nászútra könyvem útvonalát szívesen végigjárnám: Jemen-Omán-Socotra-Zanzibar-Seychelle szigetek. Nos, az esküvőn még gondolkodnék, de a sivatagban való eltévedést, kalóztámadást és emberrablást mindenképpen kihagynám.

TCL: Nemrégiben jelent meg az Egy őrült történet című kalandregény, aminek te voltál az ötletgazdája, és különlegessége, hogy hét író dolgozott rajta (korábbi interjúalanyaim közül Tiszlavicz Mária és Kocsis Nagy Noémi is). Honnan jött az ötlet egy többszerzős könyv megírásához?

EZs: Az együtt írás gondolata tőlem származik, de, hogy abból könyv legyen, az nem az én ötletem volt. Az Kocsis Nagy Noémi fejéből pattant ki, és a többiek lelkesen helyeseltek.

TCL: Hogyan élted meg a közös munkát, az alkotófolyamatot?

EZs: Nagyon élveztem. Szuper volt együtt dolgozni más írókkal, ráadásul piszok szerencsénk volt, mert nagyon jó kis csapatot alkottunk (alkotunk).

TCL: Milyen terveid vannak a jövőre nézve?

EZs: Írni, írni és írni.

TCL: Köszönöm szépen a beszélgetést! További örömteli írást és sok sikert kívánok!

Egri Zsannáról és könyveiről további érdekességeket találhattok a blogján, romantikus kalandregényeit pedig megszerezhetitek ide kattintva a kiadó webshopjából.

Ha tetszett az interjú, ne felejtsetek el rákattintani a "tetszik" gombra, osszátok meg ismerőseitekkel, és kövessetek!

Ne maradjatok le az interjúsorozat többi részéről, melyeket ide kattintva érhettek el!

Itt találjátok a könyves beszámolóimat, és ide kattintva tudtok beleolvasni A Lámpás nyomában című misztikus szerelmes regényembe.

Érdekelnek benneteket a DIY dolgok? Akkor ezeket a bejegyzéseimet is szeretném a figyelmetekbe ajánlani!

Iratkozzatok fel a hírlevélre, hogy értesüljetek a friss hírekről, DIY ötletekről és akciókról!

Feliratkozom

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

A bejegyzés trackback címe:

https://tclang.blog.hu/api/trackback/id/tr289425266

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.