Advent a fenntarthatóság jegyében II.

2018. december 14. - T. C. Lang

Az előző blogbejegyzésemben láthattátok, milyen ötletes adventi koszorúk születhetnek kidobásra szánt, maradék anyagokból, most pedig az újrahasznosítás szellemében készült karácsonyfadíszekre mutatok variációkat.

Hajlamos vagyok felhalmozni itthon sok mindent "Ki ne dobd, az nem szemét!" és "Majd jó lesz valamire!" felkiáltással, és igen, fel is használom őket különböző projektjeimhez. Jól sejtitek, nem könnyű velem együtt élni. (A családom ezt olvasva minden bizonnyal bőszen bólogat.) Bár soha nem is állítottam, hogy az. :)

Szóval, így történt meg, hogy hosszú évek során bespájzoltam bébiitalos adagolókanalakból. Sokszor rájuk feledkeztem, törtem a fejem, mihez kezdjek velük.

adagolokanal1.jpg

Az elmúlt karácsonyokkor Szága rendezte az udvarunkat, ő azonban már a kutyamennyország fenyőiről cseni el a díszeket. Gondoltam, mivel idén biztonságban van a ház előtt nődögélő tűlevelűnk (ami korábban karácsonyfaként funkcionált), ünneplőbe öltöztetem. Igen ám, de mivel? Kintre nem teszek üvegdíszeket – vegyek tucatgömböket, tovább fokozva a műanyagszennyezést? Pfff.

És itt jönnek képbe az adagolókanalak. Lelki szemem projektorán keresztül rögtön megjelent, hogy újjászületnek hiperszuper csillagok formájában, ráadásul ilyen díszei senki másnak nem lesznek.

Tovább

Advent a fenntarthatóság jegyében I.

Az nálunk alap, hogy odafigyelünk a környezetünkre: nem folyatjuk a vizet fogmosás közben (most komolyan, van, aki igen?), nem égetjük a villanyt feleslegesen, kulacsban viszünk magunkkal vizet ahelyett, hogy palackozottat vennénk, saját bevásárlótáskát használunk és nem zacskózzuk, amit nem muszáj, nem költünk szükségtelen dolgokra, nem pazaroljuk az ételt, szelektíven gyűjtjük a szemetet (és elmossuk a tejfölös dobozt, mielőtt a megfelelő tárolóba helyezzük), komposztáljuk a biohulladékot. És igyekszünk minimálisra szorítani a hulladéktermelést – például újrahasznosítással. Megosztok veletek magamról egy titkot: mániákus újrahasznosító vagyok. Oké, ha követtek, akkor ez nem akkora újdonság számotokra.

Eddig is a természetbarát, zöld adventi koszorúkat preferáltam, idén viszont csavartam egyet rajtuk, ugyanis nem hagyományos koszorúkat készítettem, ráadásul kidobásra ítélt, maradék anyagokat használtam fel hozzájuk.

Tovább

Küldjük el Dávidot hidegebb éghajlatra!

Talán hallottatok már a túraruházatot és -felszereléseket gyártó svéd vállalatról, a Fjällrävenről. A cég alapítója, Åke Nordin még a kilencvenes években találkozott a svéd szánhúzó Kenth Fjellborggal, aki részt vett a világ egyik legnehezebb kutyaszánhúzó-versenyén az alaszkai vadonban. Ez ihlette meg Åke Nordint, aki elhatározta, hogy létrehozza ennek a svéd megfelelőjét – hétköznapi emberek számára. Így került megrendezésre az első Fjällräven Polar 1997-ben. Az expedícióra bárki jelentkezhet, aki beszél angolul és elmúlt tizennyolc éves. A résztvevők szavazás útján kerülnek kiválasztásra. A szerencsések több mint háromszáz kilométert tesznek meg öt nap alatt kutyaszánon az olykor mínusz harminc fokos hidegben. Varga Dávid jelentkezett erre az embert próbáló útra, nagy álma válna valóra, ha részt vehetne rajta, és mindössze egy kattintással ti is közelebb juttathatjátok az Északi-sarkkörhöz!

vargadavid1.JPG

Tovább

Ismeritek a Molyt?

Nem, nem arra a bosszantó rovarra gondolok, ami beleürít a lisztes zacskóba, vagy ami jóízűen lakmározik a ruhákból.

A Moly egy közel 180000 taggal rendelkező, kulturális, elsősorban a könyvek, az olvasás köré épülő közösségi felület. Lehetővé teszi az olvasók számára a könyveik és az olvasásaik rendszerezését, az egyes művek értékelését, idézetek kiírását, a vágyott könyvek kívánságlistára helyezését, az olvasásélmények megbeszélését; lehetőséget biztosít a kiadók és a szerzők számára, hogy megjelenéseikről, akcióikról, rendezvényeikről értesítsék a felhasználókat, könyveikről információt tegyenek közzé karcok formájában, közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki az olvasókkal; a könyves bloggerek és vloggerek megoszthatják kritikáikat; a tagoknak lehetősége nyílik a könyveik eladására és cseréjére – de a kultúra más területei is megjelennek a programajánlóktól kezdve az utazásokig.

moly1.jpg

A Moly nyitólapja

Tovább

Macskafogó

Avagy macska a pácban

Mióta elveszítettük Szágát, már csak kölyökmacskáink csempésznek "állati" örömöt a család életébe: Paci és Fürgi. Eddig is okoztak néhány meglepetést, például amikor Paci bemászott a bukóra nyitott ablaktábla és a szúnyogháló közé, és úgy kellett kiszedni, hogy ne préseljük oda, vagy amikor Fürgi belopózott a lakásba a szúnyoghálós ajtón keresztül, és csak reggel vettük észre, hogy az éjszakát a lábunkhoz kuporodva töltötte, vagy amikor az öt hónapos Paciról kiderült, hogy mégsem lány... Macskával csupa kaland az élet. Meg gyerekkel, és kutyával is.

Egyik délelőtt a hűtőgépszerelőt vártam, aki meg is érkezett az előre jelzett időpontban. Csak éppen olyan csavarhúzó nem volt nála, amire szüksége lett volna, ezért kimentem a tárolóba, hogy keressek céleszközt neki. Amint elértem a tároló ajtaját, eszembe jutott, hogy feleslegesen tettem meg ezt az utat, mert a csavarhúzókészlet a lakásban van, ugyanakkor miákolás ütötte meg a fülemet. Megvonhattam volna a vállamat, hogy ahol macska van, ott nyávogás is, de valami – női megérzés, hatodik érzék (?) – azt súgta, hogy keressem meg a hang forrását. Nem kellett sokáig kutatnom, a tároló mellett az alábbi látvány tárult a szemem elé:

macskaapacban1.jpg

Tovább

Ezt olvastam - Körmendi Zoltán: Isteni program

A könyv szerzője, Körmendi Zoltán megkeresett tavaly, hogy előolvasnám-e az Isteni program folytatásának, avagy testvérkötetének elkészült részeit, viszonzásképpen megajándékozott a regény elektronikus változatával, amelyet ezúton is köszönök neki. Bokros teendőim mellett csak nemrég sikerült beiktatnom a könyvet az olvasásaim közé. Elöljáróban annyit árulok el róla, hogy igazán eredeti.

Tovább

ElőadásON

Aki régóta követ, annak nem lesz újdonság, aki most találkozik velem először, annak meg elárulom, hogy preferálom a személyre szabott, DIY dolgokat és az élményeket a hagyományos ajándékokkal szemben. Szívesebben fabrikálok valami egyedi meglepetést (például ilyet és ilyet nászajándékba, vagy ilyet a locsolóknak), vagy ajándékozom olyan dolgot, ami egy életre szóló élményt nyújt. És bevallom, én is jobban örülök ezeknek.

Tovább

Ezt olvastam - Sienna Cole: Reményszimfónia

Sienna Cole már a Laura Porterrel közösen írt, Száz évvel utánad című könyvével meggyőzött arról, hogy oda kell rá figyelni. Első önálló regénye, az Álomgyár Kiadó gondozásában megjelent Négyszáz nap szabadság csak tovább erősített ebben. Tavasszal sötétebb vizekre evezett a Lefelé a folyón című drámájával, amelyet lehetőségem nyílt megjelenés előtt elolvasni, és ami után kellett néhány nap, hogy kiheverjem azt a sok érzelmet, amit keltett bennem.

remenyszimfonia.jpgUjjongtam, amikor megtudtam, hogy a Négyszáz nap szabadságból megismert Patrick Byrne, a démonaival küzdő zongoraművész önálló kötetet kap, és majd’ kiugrottam a bőrömből, amikor Sienna Cole felkért arra a megtisztelő feladatra, hogy legyek az ősszel a könyvesboltok polcaira kerülő Reményszimfónia előolvasója. Ismerve Sienna eddigi munkásságát, magas elvárásokat támasztottam a regénnyel szemben, a végeredmény azonban azokat is felülmúlta.

Ne tántorítson el senkit a Reményszimfóniától, hogy van egy előzménytörténete, a Négyszáz nap szabadság ismerete nélkül is kerek egész, teljes mértékben élvezhető olvasmány, a kettő csupán lazán kapcsolódik egymáshoz. Aki azonban a Reményszimfóniával kezd, valószínűleg kedvet kap a Négyszáz nap szabadság megismeréséhez is, hogy bepillantást nyerjen a „sötét herceg” múltjába.

Tovább

Erdélyi élménybeszámoló I.

Drakula kastélyából Móriába

Erdély különösen kedves a szívemnek, tizenöt éve jártam ott, és úgy elvarázsolt, hogy azóta is visszavágytam oda. Idén ez a vágyam beteljesült.

Először is le kell szögeznem, hogy Székelyudvarhely – ami a csillagtúránk origója volt – messze van. Nagyon messze. Még annál is messzebb. Hétszáz, azaz 700 km-re Siófoktól. A Google Maps szerint ez a táv röpke tizenegy óra alatt teljesíthető személygépkocsival. Persze csak akkor, ha az ember nem iktat be pihenőt, és csak elsuhan a látnivalók mellett. Tegye fel a kezét, akinek az ülőgumói kibírnának ekkora távot egy helyben? Na ugye! Tehát az út több időt vesz igénybe, mint amennyit Google barátunk jelez.

Tovább