Az nálunk alap, hogy odafigyelünk a környezetünkre: nem folyatjuk a vizet fogmosás közben (most komolyan, van, aki igen?), nem égetjük a villanyt feleslegesen, kulacsban viszünk magunkkal vizet ahelyett, hogy palackozottat vennénk, saját bevásárlótáskát használunk és nem zacskózzuk, amit nem muszáj, nem költünk szükségtelen dolgokra, nem pazaroljuk az ételt, szelektíven gyűjtjük a szemetet (és elmossuk a tejfölös dobozt, mielőtt a megfelelő tárolóba helyezzük), komposztáljuk a biohulladékot. És igyekszünk minimálisra szorítani a hulladéktermelést – például újrahasznosítással. Megosztok veletek magamról egy titkot: mániákus újrahasznosító vagyok. Oké, ha követtek, akkor ez nem akkora újdonság számotokra.
Eddig is a természetbarát, zöld adventi koszorúkat preferáltam, idén viszont csavartam egyet rajtuk, ugyanis nem hagyományos koszorúkat készítettem, ráadásul kidobásra ítélt, maradék anyagokat használtam fel hozzájuk.
Üres üvegekbe állítottam a gyertyákat (nem ez az első eset, hogy egy unicumos üveg megihletett – viszont eszméletlenül nehéz levakarni róluk a ragasztót), körbetekertem aranyszállal (ez volt a legnehezebb feladat), és arany színű dekor tányéron alkottam belőlük kompozíciót, őszi termések társaságában. Igazán hangulatos lett.
