Remélem, mindnyájatoknak kellemesen telt a húsvét! :) Ahogyan a pénteki kincsestérképes posztomban előre jeleztem, húsvétra való tekintettel hétfő helyett kedden jelentkezek interjúrovatommal. Ma bemutatom nektek M.Szolár Juditot.
Ha te magad is írsz - függetlenül attól, hogy már publikáltál-e vagy sem -, akkor feltétlenül érdemes elolvasnod a következő interjút, hogy meríts más tapasztalataiból, olvasóként pedig közelebb kerülhetsz a szerzőhöz. Az alább található kérdéseket magam is gyakran megkaptam barátaimtól, ismerőseimtől vagy író-olvasó találkozókon, és engem is foglalkoztatnak mint olvasót/szerzőt. Lássuk!
A szerepek felcserélődnek, most én vagyok a kérdező fél, partnerem pedig M.Szolár Judit, akinek egy kötetben jelent meg az 1848-as szabadságharchoz és az 1956-os eseményekhez kapcsolódó egy-egy írása (Múlt és jelen), továbbá két történelmi regénnyel (az István és a Rebeka), illetve egy mesekönyvvel (Mit mesél a kiskacsa) büszkélkedhet.
M.Szolár Judit Rebeka című könyvének trailere
TCL: Honnan jött az indíttatás az írásra? Milyen életesemények sodortak az írás felé?
MSZJ: Danielle Steel Zoya c. könyvét olvastam, melynek első részében az 1917 orosz forradalom kitörését és a cári család tragédiáját írta le, innen indult a történet. Az fogott meg, hogy a mai ember számára, élvezhető stílusban tárja az olvasók elé ezt a történelmi fordulatot. Ekkor merült fel bennem először, hogy ilyen stílusban fogom megírni hazánk történelmét. Hozzá kell tennem, soha nem gondoltam arra, hogy író legyek. Ez egy isteni szikra volt.
TCL: Mikor és mennyi idő alatt készült el az első műved?
MSZJ: Az első könyvemet, a Rebeka címűt 1995-ben kezdtem el írni és még abban az évben el is készült.
TCL: Miből merítesz ihletet az íráshoz?
MSZJ: Nem tudom. Eldöntöm, kiről fog szólni a következő regény, gyűjtöm hozzá a fellelhető adatokat, tényeket, írásokat. Időrendi vázlatot készítek. Amikor a fejemben összeáll a történet menete, beleképzelem magam az adott korba, és elkezdek írni. Szinte a szemem előtt peregnek az események, csak győzzem leírni őket!
TCL: Műveid elsősorban történelmi regények. Mennyi a valóságalapjuk, és mennyi belőle a kitaláció?
MSZJ: A valóságalapjuk az a kevés adat, amit az adott korról be tudok gyűjteni. Az első két regényemhez például minimális adatot találtam. Elkészítem az időrendet és szépen sorban köré írom a történetet.
TCL: Mennyi kutatómunka előzte meg az írást?
MSZJ: A kutatómunka kb. annyi időmbe került, mint a regény megírása. Mindkét regényemhez a kutatás fél év volt és a megírás ugyanannyi.
TCL: A Mit mesél a kiskacsa? című mesekönyved műfaját tekintve kilóg a sorból. Legyél szíves, mesélj megszületésének körülményeiről!
MSZJ: A kiskacsát Petra unokámnak köszönhetem, és neki is írtam. Volt egy olyan játékunk, hogy ő mondott állatokat, nekem ezekről kellett mesélnem. Egyik kedvence abban a korszakában a kiskacsa volt. Így hát arról írtam a mesét.
TCL: Hogy néz ki nálad az alkotás folyamata? Minden egyes nap leülsz és írsz, vagy hullámokban tör rád?
MSZJ: Amikor már annyi adatom van, hogy bele tudom élni magam a korba, akkor leülök írni. Úgy érzem magam, mint egy időutazásban, megszűnik számomra a valós világ. Nem írok minden nap, van úgy, hogy hetekig rá sem nézek a kéziratra. Gondolatban folytatom az írást, munka, mosogatás vagy éppen kapálás közben. Amikor összeáll a fejemben a következő fejezet, akkor leülök, és kiírok mindent, amit addig kigondoltam.
TCL: Megszerkeszted vagy hagyod szárnyalni a fantáziádat?
MSZJ: A szerkesztés nálam az időrend elkészítése és a valós szereplők összegyűjtése. Valós szereplő a Rebekánál Árpád fejedelem. Az Istvánnál már több van, Géza, István, Sarolt, Gizella stb. Ez az alap, utána szárnyal a képzeletem.
TCL: Szembesülsz nehézségekkel írás során? Ha igen, milyenekkel?
MSZJ: Eddig nem voltak nehézségeim, amikor már írtam. Az adatok begyűjtésénél most szembesültem először nehézséggel, az új regényem kapcsán. Egy olyan Kárpát-medencei térképet keresek, ahol fel vannak tüntetve a nagybirtokok és tulajdonosaik, az 1900-as évek elejéről. Sehonnan nem tudom beszerezni.
TCL: A veled történtek, főbb életeseményeid visszaköszönnek az írásaidban?
MSZJ: Nem.
TCL: Van olyan személy, akinek a rád tett benyomása tükröződik a műveidben (akár a műfajválasztásban, akár egy szereplő személyiségében)?
MSZJ: Igen. A Rebekában Zoltánt, Árpád fiát az idősebb fiamról mintáztam meg. Az Istvánban a fiatalabb fiam, István jelleme tükröződik.
TCL: Vannak tesztolvasóid, tanácsadóid?
MSZJ: Zoltán fiam, minden elkészült részt elolvasott, és keményen kritizált, ha szerinte valami nem volt jó. Sokszor elég heves vitáink voltak, különösen a Rebekánál. Tesztolvasóim a családom és a munkatársaim voltak. Az István kéziratot Göncz Árpád köztársasági elnök úr is elolvasta, és azt írta, hogy szerette a történetet. Sajnos segítőm nem volt, mert akkor még az internet gyerekcipőben járt. Egy történelemtanár olvasta el a Rebeka kéziratát és csak annyit mondott, hogy történelmileg megállja a helyét.
TCL: A borítóidat saját magad tervezed, vagy szakemberekre bízod?
MSZJ: A képet én választom ki, de a borítót a kiadó készíti el.
TCL: Mi a véleményed a könyvkiadás jelenlegi helyzetéről?
MSZJ: A nagy kiadók nem foglalkoznak elsőkönyves, nevenincs írókkal, vagy ha mégis, akkor horribilis összeget kérnek a kiadásért. Köszönettel tartozom az ausztriai Verlag kiadónak, mivel ők ingyen kiadták mind a két regényemet. Abban az időben, ahogy Göncz Árpád elnök előre jelezte, magyar történelmi regényt új íróktól nem adtak ki magyar kiadók. A most induló elsőkönyves íróknak már sokkal könnyebb, mivel a Publio Kiadó minden könyvet megjelentet.
TCL: Korábban a Verlag Kiadó gondozásában jelentek meg a könyveid. Mi volt az oka a kiadóváltásnak?
MSZJ: Lejárt a hároméves szerződésünk. Ők komoly összegért adták volna ki e-könyvben a regényeimet. A Publio Kiadó ingyen jelentette meg őket. Most már nem köt a Verlag-szerződés, azért döntöttem úgy, hogy a Publio Kiadó gondozásában jelenjen meg nyomtatásban is.
TCL: Miért döntöttél úgy, hogy magánkiadásban jelenteted meg a könyveidet?
MSZJ: Mert sajnos anyagilag nem tudtam volna finanszírozni.
TCL: Mit gondolsz arról, hogy sokan úgy vélik, magánkiadásban csak azok a könyvek jelennek meg, amelyeket a nagy kiadók nem találtak kiadásra méltóknak?
MSZJ: Butaság. Egy kezdő íróval szóba sem állnak a nagy kiadók. A nagy kiadók csak befutott írók könyveit adják ki, mivel azoknak már megvan a vevőköre.
TCL: Te személy szerint nyomtatott vagy e-könyv párti vagy?
MSZJ: Jobban szeretem a nyomtatott könyveket. Szeretem az illatukat, a fogásukat és szeretem ott látni a polcaimon.
TCL: Van főfoglalkozásod? Mit szabad tudni róla, van köze az íráshoz?
MSZJ: Amikor elkezdtem az írást, volt foglalkozásom, ma már szerencsére nyugdíjas vagyok. Soha nem volt köze a foglalkozásomnak az íráshoz.
TCL: Minek tartod magadat: művészléleknek vagy gyakorlatiasnak?
MSZJ: Gyakorlatiasnak.
TCL: Más művészeti ágban is tevékenykedsz/tevékenykedtél?
MSZJ: Sajnos tehetségtelen vagyok a művészetekhez.
TCL: Mennyire szeretsz olvasni? Van kedvenc műfajod/íród/könyved?
MSZJ: Nagyon szeretek olvasni. Kedvenc műfajom nincs. Kedvenc íróm és példaképem Jókai Mór.
TCL: Mely művek voltak rád hatással?
MSZJ: Hát ez elég hosszú történet. A mesekönyvek után az indiánkönyvek következtek, majd Berkesi András, Jókai Mór, Danielle Steel. Az ő műveik voltak nagy hatással rám. Ez nem azt jeleni, hogy csak tőlük olvastam, nagyon sok író műveit is élveztem, de nem voltak olyan hatással rám, mint ők hárman.
TCL: Hogy viszonyul a családod az íráshoz?
MSZJ: Elfogadják, és talán még egy kicsit büszkék is rám.
TCL: Melyik a kedvenc saját műved?
MSZJ: Egyik sem. Egyformán szeretem mindent.
TCL: Milyen visszajelzéseket kapsz az olvasóktól?
MSZJ: Sajnos nem igen kapok visszajelzést.
TCL: Mennyire veszed a javaslatokat, kritikákat figyelembe egy következő mű írásakor?
MSZJ: Szeretek tanulni. Az építő kritikát megfontolom, a rosszindulatúval nem foglalkozom.
TCL: Tervezel még írni? Lesz folytatás? Mik a további terveid?
MSZJ: Két történelmi regényhez gyűjtöm az adatokat. Az egyik valószínűleg trilógia lesz I. Andrástól Szent Lászlóig. A másik a Trianon utáni életről szól majd, az elcsatolt területeken.
TCL: Mit tanácsolsz kezdő íróknak?
MSZJ: Bátran írjanak bármilyen műfajban. Ma már, hála a Publio Kiadónak, meg is jelentethetik műveiket. Köszönöm a lehetőséget!
TCL: Köszönöm a beszélgetést!
M.Szolár Judit munkásságáról további információkat a honlapján olvashattok.
Ne maradjatok le az interjúsorozat többi részéről, melyeket ide kattintva érhettek el!
Érdekelnek benneteket a DIY dolgok? Akkor ezeket a bejegyzéseimet is szeretném a figyelmetekbe ajánlani!
Nem tudjátok mit olvassatok? Segítek!
